Anna

Tizenkét pont. (Lapozz a harminchatodik oldalra, hogy Te is megtudd, mennyire kíván téged a párod!)

Anna mindig végig olvasta az N!-t. Minden egyes cikkét átlapozta, és megcsinálta az összes tesztet benne. Aztán jót nevetett rajta, és azon gondolkozott, vajon kik állíthatják össze ezeket a katasztrofálisan röhejes kérdéseket.

Nem rossz, nem rossz. Pároddal jól megvagytok az ágyban, ám egy kis tűz még hiányzik. De semmi para! Egy csipkés hálóing, egy új parfüm, vagy akár egy-két csintalan mondat is segíthet a helyzeteteken...

Hát persze! A jó öreg csipke... imádom az ilyen teszteket - gondolta Anna, és becsukta a magazint. Egy szakadt trikóban és egy bugyiban ült a franciaágy szélén, bolyhos zokniban. Éppen a reggeli teáját iszogatta, és gondolta, ha inni nem lehet fekve, akkor közbe miért ne olvassa az N!-t. A huszonöt éves lány most az ablakhoz sétált és a hatalmas esőfelhőket nézte. Kész csoda, hogy június elején még mindig a tavasz uralkodik. Bánta, hogy nem lehet napozni, hogy nem lehet a sártenger miatt túrákra indulni, de azért meg volt az eső varázsa is. Ez a „varázs” pedig ott feküdt az ágyban kiterülve, kócos hajjal. Anna elmosolyodott, a bögrét az éjjeli asztalra tette, és pipiskedve, hogy a parketta ne nyikorogjon visszacsúszott az ágyba, és Dávid mellkasához bújt.

• Jó reggelt, Egyetlenem! - suttogta. - Ébresztő!

• Jó reggelt te istennő! - jött a rekedtes válasz.

• Jól aludtál Kicsim?

• Fantasztikusan. Képzeld – kezdett bele Dávid a sztoriba, és közben mosolyogva puszit nyomott Anna kócos fejére – azt álmodtam, hogy megjöttem a munkából, csurom vizes voltam, és te féltettél, hogy megfázok. Ezért le kellett vetkőznöm, és bebújni veled egy forró kád vízbe, és utána...

• Valaki nagyon viccesen ébredt úgy látom. - kacagott Anna. - Ezek szerint tetszett a tegnap este.

Anna és Dávid már régóta együtt voltak. Még évekkel ezelőtt ismerték meg egymást, mikor Dávid még nem dolgozott, és így volt ideje becsöppeni a tánciskolába, ahol Anna égette a zsírt. Még aznap este összejöttek. És éppen ezért a társaságban ők voltak az örök szerelem totemoszlopai. Az mondjuk igaz, hogy sosem veszekedtek, és imádtak egymás közelében lenni, de Olívia, Ely, Timi és a srácok nem látták, csak a napos oldalt. Dávidék ugyanis sokszor küszködtek anyagi problémákkal, és az elején nagyon sokat voltak távol egymástól. Ezt persze sosem verték nagy dobra, és az idők során egyre inkább hittek a jelmondatban: „Ennél már csak jobb jöhet.” Most azonban már három hónapja, hogy együtt éltek. Garzont béreltek a külvárosban, és imádták a közös életet. Dávid egy neves étteremben dolgozott, mint vezető pincér, Anna pedig az egyetem utolsó évét is letudva, angol mesekönyveket kezdett el fordítani egy kicsi kiadónak. Esténként együtt vacsiztak a koránt sem túlbútorozott konyhában, aztán filmet néztek és beszélgette, néha sétálni jártak. Hétvégenként meglátogatták a szülőket, vagy városnézésre indultak valahova a közelbe, és néha még baráti összejöveteleket is szerveztek. Persze nem voltak azok a nagyon összeragadós páros. Dávid szabadidejében gyakran játszott a laptopon, Anna pedig imádott olvasni a babzsákfotelben, amit még Dávidtól kapott karácsonyra. Havonta egyszer pedig Pasis/Nőcis napot tartottak. Ilyenkor egyikük áthívta a barátait a lakásba, és egész napos programot szerveztek, míg a másik bevette magát valahova a saját barátaival, hogy hasonlóan üssék el az időt. Mivel Dávid és a srácok imádták a sört, a pókert és a cigiről sem tudtak lemondani, ezért leginkább ők mentek el otthonról, míg Anna és a lányok pizzasütős, pudingevős, salátás – boros délutánt csaptak csajos filmekkel és az N! Magazinnal.

• Aztán egyben maradjon ám a ház! - viccelődött Dávid, és kikászálódott az ágyból

• Te is tudod, hogy nem szoktunk durvulni. Csak bor lesz, és fecsegés

• Öhm, Timit is csak úgy ismerem, mint aki olyan fecsegős jó kislány

Anna nem is válaszolt. Jól tudtak, hogy Dávid csak az agyát húzza, mert megbolondul a morgós barátnőjétől. De nem volt most idő az ilyen játékokra. Fél órával később Dávid már az ajtóban állt, és rövid egyeztetés után indult is.

• Vigyázz magadra oké? - szólt még utána Anna

• Rendben. Te is. És érzed jól magad! Este találkozunk

• Igen. Szeretlek.

• Én jobban. - válaszolta Dávid, és még mielőtt Anna visszavághatott volna, eltűnt a lépcsőfordulóban

09:11. A lányok fél tizenegyre itt vannak, ideje készülődni – szögezte le magának Anna, és már be is ugrott a zuhany alá. Tusolás, hajmosás, egy kis testápoló, hajszárítás, és nagy szünet. Anna sosem tudta, mit vegyen fel. Egyetlen ruhásszekrény volt a lakásban, és abban egy polc kivételével mind Anna ruhái voltak. Mégsem tudott sosem választani. A lányok tuti csajos göncöt vesznek fel, de ő jobban szerette a kényelmeset, viszont slampos sem akart lenni. Végül a megszokott szettet választotta. Feszülős répafarmer, fehér póló, színes magassarkú, és hogy valami csavar is legyen benne, egy gyöngysorral díszítve felkontyolta a haját. Még egy kis szempillaspirál, egy enyhe rúzs, parfüm és már kész is. Bor a hűtőben, baj már nem lehet.