Művészlesőben a Balatonnál 

Az esküvő után egész nap esett az eső, így hétfőn elég hűvös volt, mikor Ely visszautazott Füredre. De most ez sem zavarta, mert már nagyon izgatott volt a kiállítás miatt. Hétfőn még volt egy kurzus – most ruhákat kellett ábrázolni, ahogy a testre simultak –ezért Ely egész délután a sétányon ült, és rajzolt. Kedden állványokat emeltek a kiállítóteremben és a keretezőhö6 is el kellett menni, amihez Döme Elyt hívta el segítségnek. A kocsiban aztán a szakállas férfi törte meg a csöndet.

• Csütörtökön Pestre utazom De szeretném, ha szerdán még velem jönnél vacsorázni.

• Nem lehet – huzadozott Ely – Jönnek a barátnőim és a szüleim is a kiállításra. Anyuék ugyan este hazamennek, de a lányok nálam fognak aludni és bulizni is szeretnének elmenni.

• Értem. És elfogadom – mondta. – Addig még úgy is beszélünk.

A beszélgetés kínosra sikeredett, így a lány nagyon megörült, mikor a keretezőmester felajánlotta, hogy velük tart. Ezzel elkerülhette a csendet és a további cikis pillanatokat. És hát így, sok sok munkával és feszült pillanattal jött el a szerda. A tábor összes alkotója már korán reggel felkelt. A legtöbben még szárították a műveket, vagy cetliket vágtak hozzá. Ely is ezt tette, ám ő kreatívabb akart lenni a többieknél, ezért a nevet és a címeket tussal írta a lapra.

Önarckép
Hullám
Késő esti melankólia
Pamuttánc
Babapocak
Papucsnyom a kavicsokba….

Mivel Eleonóra nyerte meg a pályázatot, ő most külön falat kapott, és ezzel több munka is járt, de a lány nagyon élvezte a plusz munkát. Imádott ilyen kreatív dolgokat csinálni. Délután aztán Ely a szobatársával együtt készülődött, aztán a fogadóteremben elszakadtak egymástól, mikor megjöttek a rokonok és barátok. Elyhez először a szülei jöttek meg, és agyba-főbe puszilgatták. A lány tűrte a hatalmas öleléseket és a kérdések áradatára is tisztelettudóan válaszolgatott, végül pedig beterelte őket a kiállítóterembe, ahol a festmények még le voltak takarva.

A lányok persze szokás szerint késtek, így mikor belétek a terembe Ely már a fala előtt állt, és mikor a zene felcsendült mindenki egyszerre rántotta le a takarókat.

• Hölgyeim és uraim, íme az év tehetségeinek alkotásai – mondta egy idősebb férfi és a művészek felé mutatott.

A kiállítás fantasztikus volt, ahogy a színesebbnél színesebb képek feltűntek. A terem közepén kisebb szobrok álltak, a lányok ezzel kezdték és egyre beljebb haladtak, csak a legvégén nézték meg Ely műveit.

• Nem tudom, ez milyen technika, de rettenetesen tetszik - mondta Olívia és az egyik kisebb képre mutatott.

• Ez egy olajfestmény – válaszolta Anna, de a mondatot már Ely fejezte be

• Ez egy Lali nevű srác műve, és igen, elég jól tud ruhaanyagot ábrázolni. De Oly nem meglepő, hogy te egy szoknyába szerettél bele.

• Hol van Timi? –kérdezte Anna

Timi a terem másik oldalán állt, és mozdulatlanul nézett egy montázst. A lányok is odamentek:

• Ez fantasztikus – mondta Timi.

• Igen. Elég különleges – magyarázta Ely – Az alkotó barátnője szabónő, és a megmaradt anyagokat összegyűjtve alkotta meg ezt a Balatoni tájat ábrázoló képet.

A lányoknak nagyon tetszett a kép. Annyira, hogy titokban végigsimította, mikor senki nem figyelt.

• Jöhet a főattrakció? – kérdezte Oly.

• Igen! Ely most te jössz.

Ely kihúzta magát és mosolyra fakadt, mintha a nyitóbeszéd óta erre várt volna. Egy nagy falhoz vezette barátnőit és karját széttárva jelezte, hogy lehet csodálkozni. A lányok pedig pont így tettek. A fal közepén egy hatalmas önarckép helyezkedett el vastag, fakeretbe foglalva, körülötte pedi g számos boríték nagyságú festmény és vázlat sima, keret nélküli üvegezéssel. Volt köztük rohangáló kisgyerekeket ábrázoló, tökéletes hullámok, ölelkező idős nagyszülők, fekete-fehér hajók és színpompás szőlőfürtök. Az egész fal egy hatalmas kompozíciónak hatott, és ezzel Ely elérte, amit akart.

• Ez egyszerűen fantasztikus

• Mint egy világszínvonalú alkotás.

• Ugye lehet fényképezni?

A lányok abba sem hagyták a kérdezősködést, csak istenítették barátnőjüket, aki egyre pirosabb és boldogabb lett.

• Állj a fal mellé - mondta Timi - meg kell örökíteni a pillanatodat.

Timi kattintott párat, a képeken Ely mosolya a füléig ért. Aztán megjött a férfi.

• Rá férek még én is a képekre?

A lányok rögtön az öblös hang felé fordultak. Az Adonisz-testű férfi divatosan rövidre vágott szakállak és nagy mosollyal üdvözölte a lányokat, mikor Ely közéjük lépett és bemutatta egymásnak a lányokat és Dömét:

• Lányok, ő itt Tímár Döme, az olajfestők mentora – mutatta be Ely a lányoknak a férfit.

• Látom most nem nagyon érsz rá, de majd beszélni szeretnék veled, ha nem gond – mosolygott sokatmondóan a mentor.

• Persze, persze – hadarta gyorsan Ely és zavarában piszkálni kezdte vörös haját.

• Rendben – bólintott Dömbe – Ja és figyelj, mert tíz perc múlva díjosztás.

A férfi megsimogatta Ely hátát és átsétált egy másik művész falához, a lányok pedig leplezetlenül letámadták Elyt.

• Rohadt jóképű – suttogta Timi.

• Tudom.

• Beszélsz majd vele? – kérdezte Anna.

• Muszáj lesz. De most összpontosítsunk a díjakra.

Ely nagy levegőt vett, hogy elterelje a gondolatait, és a mentorok asztala felé terelte a lányokat.

• Az idei évben – kezdte Döme – három díjat fogunk kiosztani.

• Egyet a legígéretesebb tehetségnek – vette át a szót egy negyvenes nő – egyet a legkreatívabb alkotónak és egyet a leglátványosabb műalkotásért.

Hosszú beszéd és megannyi idézet után – ami nem volt túl izgalmas – a három díj gazdára talált. A legkreatívabb egy faszobrász volt egy balatoni kompozícióval. A legígéretesebbnek járó díjat egy Tompos Laura nevű lány kapta tusrajzaiért.

• A leglátványosabb díj győztese pedig Barabás Eleonóra, aki az Önarckép című festményéért veheti át a díjat – mondta a hölgy.

A lányok tapsolni kezdtek, Ely pedig a mentorok asztalához lépett és átvette a díjat.

• Szeretne valamit mondani? – kérdezte a díjat átad mentor.

• This is fucking awesome. – kiáltotta el magát Ely és ezzel nevetésben tört ki a nézőközönség fiatalabbik rétege.

A tömegből kikecmeregve Ely a szüleihez ment, megölelte őket és a parányi porcelán szobrot is megmutatta. A nézelődők újra szétszéledtek, volt aki elment, de a legtöbben még fotózkodtak, vagy a büféasztal körül gyülekeztek egy kávéért és némi rágcsáért.

• Büszkék vagyunk rád kislányom – mondta Béla bácsi, Ely nagy pocakos apukája és ezzel el is búcsúztak.

Ezután Ely Döméhez ment, hogy megbeszélje a dolgokat. A lányok addig a büfében kávéztak, és félbevágott gyümölcsöket rágcsáltak a képekről beszélgetve. Pár percen belül Ely a lányokhoz lépett, hogy velük is tudassa az infókat.

• Lányok, Döme holnap hazautazik. És ma még találkozni akar velem, hogy megbeszéljük a dolgokat. De nem akarlak titeket itt hagyni.

• Nekem úgy is tipli lesz hamarosan – mondta Timi.

• - Na mi jutott eszedbe? – mosolygott Anna, mert már tudta, hogy Olynak valami nagy ötlete támadt.

• Gergő Akaliban van a haverjaival de áthívhatnám őt ide, te meg lehívhatnád a Danit, hogy munka után motorozzon le. És csinálhatnánk egy dupla randit.

• Hmm – morfondírozott Anna – Ez egészen jól hangzik. És akkor talán Gergőt is megismerhetném végre.

• Egy zseni vagyok, tudom.

• De nem baj?  - kérdezgette aggódva Ely – Ígérem igyekezni fogok mindent megbeszélni vele és után én is csatlakozok. Persze csak a vacsora után, hogy álljon a randiduó.

• Megegyeztünk – csaptak össze a csajok, és folytatták a nézelődést.