New Yorker és isler

Már napok óta tartott a meleg, az emberek nyaralni indultak, a város lassan de biztosan ürült. Ahogy az emberek tópartokra és hotelebe vándoroltak, a meleg város hirtelen elcsendesedett. Az utakon nem álltak már tömött sorokban az autók, a beton mélyen magába szívta a forróságot, a szép pedig felüdülésként szaladt át a kisebb utakon és parkokon. És hogy mit csinál egy fiatal szingli ilyen meleg délutánon?
Timi ilyenkor általában kikívánkozott és ez most sem történt máshogy. A napimádó lánynak mindene volta barna bőr és az órákon át tartó napozás. Persze nyáron nem ment szoliba, de egy nagyvárosban azért nem lehetett akárhova kifeküdni, ezért Timi frappáns trükköt eszelt ki. Minél rövidebb ruhadarabokat vett fel, a kilátszó részeket vékonyan napolajjal bekente és összecsődítette a lányokat hogy a kedvenc, fedetlen teraszos cukrászdájába menjenek.
Legális napfürdő a betonkasban – mondogatta gyakran, és egy limonádéval a kezében elterült a rattanszékeken.
Most pedig, hogy megvolt a terv már csak telefonálgatni kellett egyet-kettőt na meg kiválasztani a napozós szettet. Ehhez persze zene is kellett, és egy ilyen csodás napon csak vidám és fiatalos jöhetett szóba: Sher Lloyd: Oath dala tökéletes lesz.
25 perc múlva a Levendulában. Puszi: A! - jött az SMS. - Anna tehát már ott lesz, a többieket meg később felkeressük akkor.
Nem sokkal később Timi már anyja házában rohant lefelé a lépcsőn és élvezte, hogy a nyitott ablakból beáradó szél felkavarja a levegőt és orrához vezesse az új Loren D parfümjét. A földszinten nem talált senkit, így kifutott a kertbe, de ott sem volt egy árva lélek sem, így cetlit hagyott a konyhaasztalon. Nem akarta hogy anyja idegeskedjen, és azt sem, hogy folytonos telefonálgatásokkal zaklassa. Mikor a Levendulához ért Anna már kint ült a teraszon és éppen a koktéllapot bújta:
Egy New Yorkert kérnék és egy pohár ananászlevet
Én pedig egy epres limonádét és islert - mosolygott a székbe huppanó Timi és puszival üdvözölte Annát, majd a pincért is. – Szia Laci! Ugye van isleretek?
A pincér bólintott és már ment is, hogy elkészítse az italokat. A lányok pedig rögtön csevegni kezdtek.
Mi ez a szerkó? - kezdte Timi – Jól nézel ki
Te is nagyon csini vagy – nevetett Anna – bár ilyen rövid rövidnadrágot még sosem láttam, azt hiszem
Menj már! Hiszen napozni jöttem vagy mi.
A jól ismert Timi-féle ingyen szoli.
 
Közben megjöttek az italok, Timi bevágta a süteményt és vidáman kiterült, átengedve magát a napnak. Anna és Timi aznap is gyönyörűek voltak, mint mindig és ez feltűnt az arra haladó férfiaknak is. A biciklis pizzafutárnak, a kutyasétáltatónak, egy csoport gyúrós kocka is odafüttyentett és egy esetlennek tűnő pasas is megnézte őket, amíg bele nem ment egy idős nénibe. Anna mindezt a napszemüvege mögé bújva figyelte. Persze a fickók valószínűleg nem vették észre Anna új masnis mokaszinját és a barackszínű ruhában sem az volt a lényeg, hogy 12 000-be került. De a lány nem bánta, hogy a vállát nézik, hogy a dekoltázsba akarnak-e belátni, nem bánta hogyha a pasik a szélhez fohászkodtak, hogy fújja még feljebb a ruha alját. Sőt! Szinte imponált neki, hogy még a félmeztelen vörös barátnője mellett is ő tűnik csinosabbnak. Legalábbis ezeknek a pasiknak.
Dávid? Jól megvagytok? - törte meg a csendet Timi
Persze. Mondjuk még mindig szokjuk a közös lakást. Sok feladat van még vele.
Gondolom egy vagyonba kerül minden, mi?
Így még mindig jobb, mintha meg vettük volna a lakást. Meg hát most mind a ketten dolgozunk, és még félre is tudunk tenni.
Akkor sínen az élet – nevetett Timi és összepacsizott Annával.
És te? Pasikkal mi van? - terelte el a témát Anna – Mostanában nem nagyon láttalak randizni. Vagy csak én nem tudok róla?
Randizom – kiáltotta tettetett felháborodással a lány, de aztán komolyan folytatta – Talán túl sokat is. Múlt héten például Bencével kétszer is találkoztunk. Elvitt a legújabb Bruce Willis filmre, utána pedig csónakázni vitt a tóra. Nagyon aranyos volt, de még a derekamat sem ölelte át elköszönéskor. Mintha az unokatesóm lenne.
Timi mindig is imádta a nagy hátú, széles vállú, izmos férfiakat, így Annának és a lányoknak fogalmuk sem volt, miért találkozgat vele Timi. Persze ők tudták, hogy ki a nagy szerelem a lánynak, és most puhatolózva Anna rá is kérdezett:
És Gáborral tartod még a kapcsolatot?
Ám Timi csak a vállát rángatta és mintha ez elég lett volna válasznak még utoljára kidőlt a széken, hogy élvezze a nap utolsó sugarait. Mondjuk érthető volt, hogy Timi nem akart belemenni. Több, mint egy évvel ezelőtt egy tavaszköszöntő bulin ismerkedtek meg. Timi akkor még Krisztiánnal járt, de a partin eléggé összevesztek így a srác hamar lelépett és otthagyta a síró lányt. Gábor látta meg őt egy padon és odament hozzá beszélgetni. Próbálta vigasztalni, megtudni, mi a sírás tárgya, aztán mikor Timi kicsit megnyugodott együtt mentek táncolni és Gábor még az italát is fizette. Még aznap számot cseréltek és utána többször is találkoztak. Vacsorázni mentek, sétáltak, kocogtak együtt a kutyasétáltatóban és egyszer még egy főzőtanfolyamra is elmentek. Az idill akkor szűnt meg, mikor Timi két héttel később e-mailben mondta meg az addigra fülig szerelmes srácnak, hogy visszamegy Krisztiánhoz, mert megígérte, hogy szeretni fogja
Bárcsak tudtam volna, hogy csak az ágyába kellek – sóhajtott Timi. - De akkor már késő volt, érted? - Timi arcán még mindig látszott a bántudat. De azóta csak barátság jöhet szóba, vagy az sem. Nem tudom
Timinek azonban csak részben volt igaza. Persze a csalódás után Gábor nem akart újra randizni. Egy ilyen jóképű, sportos srác nem blamálhatta magát visszafogadással meg szerelmi drámákkal. Ő nem lesz pótkerék. De Anna és a többi lány is látta, hogy viselkedtek egymás közelében. Timi és Gábor is egyaránt olyan bevállalós fajta voltak, olyan igazi menők, de ha véletlenül összefutottak a boltban vagy a buliban, akkor a ruhájukat piszkálva, szinte dadogva köszöntek és összehordtak mindenféle értelmetlen mondatot. Ezt azonban a lányok nem kötötték Timi orrára. Nem lett volna értelme.
Nézd! Szólalt meg Timi – SMS Olíviától Anna odahajolt, hogy jobban lássa: 6-8-ig jazz est a BomBárban. - olvasta hangosan – Ely ott, én most megyek. Tali? Annának is szólj!
Na, menjünk? - kérdezte Timi.
Miért ne?
Napozni már úgysem lehet.
Oké, induljunk.
Timi még beszólt a pincérnek, hogy írja ezt is a többihez, majd kihúzott a táskájából egy gyűrött inget és magára húzva már készen is állt. Mire Timi és Anna a BomBárba értek a Jazz est már javában zajlott.